-
1 εκδεχομαι
ион. ἐκδέκομαι1) принимать(τί τινι Hom. и τινά τινι Aesch.)
πανὸν ἐκδέξασθαι Aesch. — принять огненный сигнал, т.е. зажечь ответный сигнальный огонь2) принимать по наследству, наследовать3) принимать на себя, приписывать себе(πάντα ἁμαρτήματα Dem.)
4) принимать на себя, предпринимать(πόλεμον Plat.)
5) перенимать, наследовать, продолжатьοἱ Μῆδοι μὲν ὑπεξήϊσαν, οἱ δὲ Πέρσαι ἐκδεξόμενοι ἐπήϊσαν Her. — мидяне отступили, а на их место вступили персы;
ἐκ τῶν πλόων ἐκδέκεται περίοδος τῆς λίμνης Her. — продолжением плавания служит объезд озера, т.е. проплыв (реку), приходится объезжать озеро;ἥ ἀπὸ τῆς Περσικῆς ἐκδεκομένη Ἀσσυρίη Her. — Ассирия, непосредственно граничащая с Персией;ὥσπερ σφαῖραν ἐκδεξάμενος τὸν λόγον Plat. — взяв в свою очередь слово, точно (перехватив) мяч;ὅ μὲν πρῶτος εἰπὼν Ἀριστόδημος ἦν, ὅ δ΄ ἐκδεξάμενος Φιλοκράτης Dem. — первым заговорил Аристодем, а ему на смену выступил Филократ6) перенимать, усваивать7) архит. поддерживать, подпирать8) (вос)принимать (в том или ином смысле), понимать(οὐκ ὀρθῶς τοὺς λόγους τινός Polyb.)
οὕτω τέν ἀσωτίαν ἐκδεχόμεθα Arst. — вот что мы понимаем под расточительностью9) выжидать, ждатьμένων κεῖνον ἐνθάδ΄ ἐκδέχου Soph. — останься и жди его здесь;
τοὺς ἐξεδέξατο οὐκ ἐλλάσσων πόνος τοῦ Μηδικοῦ Her. — их ждало бедствие не меньшее, чем война с мидянами;κοσμίως τὸ τῆς δίκης τέλος ἐκοεχόμενος Plut. — спокойно ожидая исхода процесса -
2 ἔνερθε
ἔνερθε, vor Vocalen u. nach Versbedarf bei Dichtern ἔνερϑεν, dor. nach Apoll. Dysc. ἔνερϑα, ep. auch νέρϑεν, w. m. s., – 1) von unten, von untenher; im Ggstz von ὑψόϑεν, Il. 20, 56; von ὕπερϑε, 13, 75; vgl. 20, 57 Od. 13, 163; πέμψατ' ἔνερϑεν (aus der Unterwelt) ψυχὴν ἐς φῶς Aesch. Pers. 622, vgl. 218, wie Eur. οὐ γὰρ ἀνάξεις ποτ' ἔνερϑεν τοὺς φϑιμένους ἄνω, Alc. 985, vgl. Hero. Fur. 608. – 2) unten, bes. ἔνερϑ' ὑπὸ γᾶν, unter die Erde, Pind. P. 9, 84; ἔνερϑ' ὑπὸ γῆς Hes. Th. 720; οἱ ἔν. ϑεοί, Götter der Unterwelt, Il. 14, 274; bei Aesch. Ch. 123 οἱ γῆς ἔν. δαίμονες; von den Todten οἱ ἔν. νεκροί Soph. Ant. 25 u. A. Häufig c. gen., ἔνερϑ' Ἀΐδεω, unterhalb des Hades, Il. 8, 16; ἀγκῶνος, ϑώρηκος ἔν., 11, 234. 252; οἱ ἔνερϑε τῆς λίμνης οἰκέοντες Her. 2, 13. 4, 65; χϑονός Aesch. Prom. 498, der auch οἱ ἔν. καὶ κάτω χϑονός vrbdt, Eum. 977; μαστῶν Luc. D. Mar. 14, 3; übertr., ἐχϑρῶν ἔν. ὄντα, unterlegen, Soph. Phil. 662, wie τῆς ῥητορικῆς μεγαληγορίας Luc. rhet. praec. 4.
-
3 επιβασις
- εως ἥ1) путь, дорога, тропа(τέν ἐπίβασιν ἄδηλον ποιεῖν Polyb.)
μηδὲν ἔχειν στερέμνιον εἰς ἐπίβασιν Diod. — не иметь твердой почвы под ногами2) восхождение, подъем3) ( о животных) покрывание, случка(αἱ τῶν ὄνων ἐπιβάσεις Plut.)
4) подступ(ἐπιβάσεις καὴ ὁρμαί Plat.)
5) нападение, нанесение удара(ἐπίβασιν ἔς τινα ποιεῖν Her.; ἐπίβασιν ἀνακόπτειν Luc.)
6) разлив(τῆς λίμνης Plut.; pl. τῆς θαλάσσης Polyb.)
7) рит. нарастание, климакс, градация -
4 καθύπερθε
καθύπερθε [pron. full] [ῠ], poet. before a vowel [suff] καθύπερ-θεν (also v.l. in Th.5.59, S. El. 1090 (lyr.)); [dialect] Ion. [full] κατύπερθε: Adv.:—A from above, down from above,δεινὸν δὲ λόφος κ. ἔνευεν Il.3.337
, cf. 22.196, Od.12.442, etc.;κ. μελαθρόφιν 8.279
;ἐκ μὲν τοῦ πεδίου.., κ. δέ.. Th.5.59
, cf.IG12.398: c. gen., .2 atop, above, opp. ὑπένερθε, Od.10.353; κ. ἐπιρρέει floats atop, Il.2.754;κ. τῶν ὅπλων τοῦ τόνου Hdt.7.36
; of geographical position,Λέσβος ἄνω.., καὶ Φρυγίη καθύπερθε Il.24.545
: c. gen., καθύπερθε Χίοιο above, i.e. north of, Chios, Od.3.170: in Prose, (Abu Simbel, vi B. C.); ἡ Χώρη ἡ κ. Hdt.4.8;ἡ κ. ὁδός Id.1.104
, etc.; τὰ κ. the upper country, i.e. farther inland,τὰ κ. τῆς λίμνης Id.2.5
; τὰ κ. τῆς θηριώδεος ib.32;τοῖσι κ. Ἀσσυρίων οἰκημένοισι Id.1.194
.3 above, having the upper hand of, κ. γενέσθαι τινός, prop., of a wrestler who falls atop of his opponent, ib.67, 8.60.γ; κ. Χερὶ πλούτῳ τε τῶν ἐχθρῶν S.El.
l.c. (lyr.); also, of affairs,ἐλογίζετο.. κ. οἱ τὰ πρήγματα ἔσεσθαι τῶν Ἑλληνικῶν Hdt.8.136
;κακοὶ δ' ἀγαθῶν καθύπερθεν Thgn.679
; μόχθου κ. superior to misery, unconquered by it, Pi.P.9.31; alsoκ. ἤ.. Hdt.8.75
.II of Time, before, c. gen., Id.5.28.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καθύπερθε
-
5 ἐκδέχομαι
I mostly of persons,1 take or receive from another,οἵ οἱ σάκος ἐξεδέχοντο Il.13.710
;Ὀρέστην ἐξεδεξάμην πατρί A.Ch. 762
; of a beacon-fire,τρίτον Ἀθῷον αἶπος..ἐξεδέξατο Id.Ag. 285
; ἐ. τὴν αἰτίαν take it on oneself, D.19.37.2 of a successor,ἐ. τὴν βασιληΐην Hdt.1.26
, etc.: freq. with acc. omitted, ἐξεδέξατο Σαδυάττης (sc. τὴν βασιληΐην) S. succeeded, ib.16, cf. 103,al. ; παῖς παρὰ πατρὸς ἐκδεκόμενος τὴν ἀρχήν, [τὴν τέχνην], Id.1.7,2.166 ; so ἐκδεξάμενοι (sc. τὴν μάχην) Id.7.211.3 take up the argument,ὥσπερ σφαῖραν ἐ. τὸν λόγον Pl.Euthd. 277b
; ἐκδεξάμενος (sc. τὸν λόγον) ;ὁ μὲν πρῶτος εἰπὼν..ὁ δ' ἐκδεξάμενος D.18.21
.4 wait for, expect,κεῖνον ἐνθάδ' ἐ. S.Ph. 123
;ἐλέφαντας Plb.3.45.6
;ἀλλήλους 1 Ep.Cor.11.33
; ἐ. μεθ' ἡσυχίας ἕως.. D.H.6.67 ; πότε.. Tryph.l.c.: abs., wait, ἕως.. POxy.1673.8 (ii A.D.).5 take or understand in a certain sense,οὕτω δὴ τὴν ἀσωτίαν ἐκδεχόμεθα Arist.EN 1120a3
;τοὺς λόγους Plb.10.18.12
;πρὸς τὸ συμφέρον D.S.14.56
.II of events, await, τοὺς Σκύθας..ἐξεδέξατο οὐκ ἐλάσσων πόνος Hdt.4.1
; ἐ. [ αὐτοὺς]περίοδος τῆς λίμνης μακρή Id.1.185
.2 of contiguous countries, come next, ἀπὸ ταύτης (sc. τῆς Περσικῆς)ἐ. Ἀσσυρίη Id.4.39
, cf. 99, Peripl.M. Rubr.27.3 in Archit., support,καμάραν D.S.18.26
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐκδέχομαι
-
6 πελικάνιον
πελικάνιον, τό, dim. von πελίκη, Theophr., der es χύτροι u. βαϑύσματα τῆς λίμνης erkl., tiefe Stellen der See.
-
7 αδιαγνωστος
-
8 ανατελλω
поэт. ἀντέλλω1) выращивать или (по)рождать, производить, создавать(ἀμβροσίην τοῖς ἵπποις Hom.; Δήμητρος στάχυν Aesch.; μυρία κακὰ ἀπό τινος Soph.; φλόξ ἀνατελλομένα Pind.)
ἀ. τὸν ἥλιον NT. — велеть восходить солнцу2) вытекать(ἐκ τῆς λίμνης Her.)
3) восходить(πρὸς ἠέλιον ἀνατέλλοντα Her.; σελήνη ἀνατέλλει Arph.)
4) подниматься, вздыматься(καπνὸς ἀνατέλλων Plut.)
5) вырастать(ἀντέλλουσα θρίξ Aesch.; ὀδόντες ἀνατέλλουσιν Arst.)
-
9 σαπέρδης
A the fish κορακῖνος, prob. the great Nile-perch, Tilapia nilotica, Hp.Int.25, Ar.Frr.414,686, Archipp.26; a Pontic fish acc. to Archestr.Fr.38.3;σ. τῶν ἐκ τῆς λίμνης PCair.Zen.680.33
(iii B.C.); found in the Maeander, Porph.Abst.3.5; both the κορακῖνος and the πλατίστακος were called ς. acc. to Parmeno ap. Ath.7.308f; cf. σαπερδίς.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > σαπέρδης
-
10 ἔνερθε
ἔνερθε and [suff] ἐνέρευθ-θεν; [dialect] Dor. [full] ἔνερθα A.D.Adv.153.17; also [full] νέρθε and [suff] ἐνέρευθ-θεν:I Adv. from beneath, up from below,αὐτὰρ νέρθε Ποσειδάων ἐτίναξε Il.20.57
;πέμψατ' ἔνερθεν ψυχὴν εἰς φῶς A.Pers. 630
;τήνδ' ἔπεμψας νέρθεν ἐς φάος E.Alc. 1139
, cf. 985 (lyr.);ν. ἀνακαλούμενον Id.Hel. 966
.2 without sense of motion, beneath, below,ἔ. πόδες καὶ χεῖρες ὕπερθε Il.13.75
, cf. 78;ῥαίνοντο δὲ νέρθε κονίῃ [ἵπποι] 11.282
, cf. 535, etc.;πρόσωπά τε ν. τε γοῦνα Od.20.352
; esp. of the nether world, οἱ ἔ. θεοί the gods below, Il.14.274;τοῖς ἔ. νεκροῖς S.Ant.25
(lyr.), cf. El. 1068;κοίταν ἔχει ν. Id.OC 1707
(lyr.); ἔνερθ' ὑπὸ γῆς, ὑπὸ γᾶν, Hes. Th. 720, Pi.P.9.81;τοῖς.. ν. κἀπὶ γῆς ἄνω S. OT 416
; below, i.e. in the vale, E.Ba. 752;βαιὸν δ' ἔ. S.Ph.20
.II as Prep. with gen., before or after its case, beneath, below,ἀγκῶνος ἔ. Il.11.252
, cf. 234;γαίης ν. καὶ.. θαλάσσης 14.204
;ν. γῆς Od.11.302
;ἔνερθ' Ἀΐδεω Il.8.16
;γῆς ἔνερθ' ᾤχου θανών S.Fr. 686
, cf. E.Ph. 505.2 subject to, in the power of,ἐχθρῶν ἔ. ὄντα S.Ph. 666
. —Never in [dialect] Att. Prose; used by Hdt.,ἔ. τῆς λίμνης 2.13
(abs. in metaph. sense, inferior,τοῖς ἅπασι 1.91
); also in IG4.1485.57 (Epid.), Aret.CD1.3, Luc.Rh.Pr.4; in form νέρθε, IG12(2).74b21 (Mytil., iii B.C.). -
11 ὑποσύρω
A drag down,τὰς ἁμάξας εἰς τὸν ποταμόν Plu.Pyrrh. 28
; ὑ. τὰ σκέλη trip them up, D.S.17.100;ὑ. τὸν πόδα Luc.Anach. 27
:—[voice] Pass., ὑποσῠρέντων τῶν ἵππων if the horses were tripped up, Sch. Il.Oxy.221 xii 33;ὑπεσύρησαν εἰς τὸ βαθὺ τῆς λίμνης Ach.Tat.4.14
: metaph., to be brought down,Dam.
Pr. 106;ὅταν.. οἱ κάμνοντες εἰς τὴν τοιαύτην ὑποσύρωνται τοῦ σώματος διάθεσιν Gal.15.607
:—[voice] Med., draw off downwards, undermine,χώματα App.Mith.76
(so the [voice] Act., v. l. in J.BJ2.19.5); purge,Nic.
Al. 367 (so in [voice] Pass.,ὑποσυρέσθω ἡ κοιλία Archig.
ap. Aët.6.7).II metaph., trip up, Plu.2.446b ([voice] Pass.); draw away gradually, seduce, in [voice] Pass., S.E.M.8.241, Gal.1.317, 17(1).619; entrance, beguile, ([voice] Act.), 33 ([voice] Pass.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑποσύρω
-
12 σωτηρία
σωτηρία, ας, ἡ (Trag., Hdt.+)① deliverance, preservation, w. focus on physical aspect: fr. impending death, esp. on the sea (IMaronIsis 11; Diod S 3, 40, 1 λιμὴν σωτηρίας; 2 Macc 3:32; GrBar 1:3; Philo, Mos. 1, 317; Jos., Ant. 7, 5; 183; Ar. 3, 2) Ac 27:34; Hb 11:7. Of the deliverance of the Israelites fr. Egyptian bondage (Jos., Ant. 2, 331) Ac 7:25 (διδόναι σωτηρίαν on the part of a deity: Menand., Col. Fgm. 292, 5=1, 5 Kö.). Survival of a hand punished by fire GJs 20:3. A transition to mng. 2 is found in Lk 1:71, where σωτηρία ἐξ ἐχθρῶν ἡμῶν deliverance from the hand of our enemies is expected (cp. Ps 105:10 and ApcPt Rainer ἐν σωτηρίᾳ Ἀχερουσίας λίμνης, where the ref. is to a baptism marking the beginning of life in Elysium); 1 Cl 39:9 (Job 5:4).—S. λίμνη, end.② salvation, w. focus on transcendent aspects (LXX, Just., Iren; cp. Herm. Wr. 7, 2 [on salvation through gnosis s. GLuck, SBLSP 24, ’85, 315–20]; Ael. Aristid., Sacr. Serm. 3, 46 p. 424 Keil ἐγένετο φῶς παρὰ τῆς Ἴσιδος καὶ ἕτερα ἀμύθητα φέροντα εἰς σωτηρίαν; the Hymn to Attis in Firmicus Maternus, De Errore Prof. Relig. 22, 1 Θαρρεῖτε μύσται τοῦ θεοῦ σεσωσμένου. Ἔσται γὰρ ὑμῖν ἐκ πόνων σωτηρία [HHepding, Attis, seine Mythen u. sein Kult 1903, 167]. The Lat. ‘salus’ in the description of the Isis ceremony in Apuleius corresponds to the Gk. σωτηρία [GAnrich, Das antike Mysterienwesen 1894, 47f; Rtzst., Mysterienrel.3 39]). In our lit. this sense is found only in connection w. Jesus Christ as Savior. This salvation makes itself known and felt in the present, but it will be completely disclosed in the future. Opp. ἀπώλεια Phil 1:28 (Mel., P. 49, 356; on the probability of military metaphor s. EKrentz, in Origins and Method, JHurd Festschr., ed. BMcLean, ’93, 125f); θάνατος (cp. Damasc., Vi. Isid. 131: through Attis and the Mother of the Gods there comes ἡ ἐξ ᾅδου γεγονυῖα ἡμῶν σωτ.) 2 Cor 7:10; ὀργή 1 Th 5:9. W. ζωή 2 Cl 19:1; ζωὴ αἰώνιος IEph 18:1. σωτηρία αἰώνιος (Is 45:17) Hb 5:9; short ending of Mk; ἣ κοινὴ ἡμῶν σωτ. Jd 3 (SIG 409, 33f ἀγωνιζόμενος ὑπὲρ τῆς κοινῆς σωτηρίας); σωτ. ψυχῶν salvation of souls 1 Pt 1:9 (ς. τῶν ψυχῶν Hippol., Ref. 10, 19, 3); cp. vs. 10 (ESelwyn, 1 Pt ’46, 252f). σωτηρία ἡ τῶν ἐκλεκτῶν MPol 22:1. ἡ τῶν σῳζομένων σωτ. 17:2 (ἡ ς. τῶν μετανοούντων Did., Gen. 71, 28; σωτηρία τῶν ἀγαθῶν Hippol., Ref. 7, 28, 6; ἡ τῶν ἀνθρώπων ς. Orig., C. Cels. 4, 73, 13). On κέρας σωτηρίας Lk 1:69 s. κέρας 3. σωτηρίας as objective gen. dependent upon various nouns: γνῶσις σωτηρίας Lk 1:77; ἐλπὶς σωτ. (TestJob 24:1; cp. Philemo Com. 181 οἱ θεὸν σέβοντες ἐλπίδας καλὰς ἔχουσιν εἰς σωτηρίαν) 1 Th 5:8; 2 Cl 1:7; ἔνδειξις σωτ. Phil 1:28 (opp. ἀπώλεια). τὸ εὐαγγέλιον τῆς σωτηρίας ὑμῶν Eph 1:13. ὁ λόγος τῆς σωτηρίας ταύτης Ac 13:26. ὁδὸς σωτηρίας way to salvation 16:17; περιποίησις σωτ. 1 Th 5:9. ἡμέρα σωτηρίας (quot. fr. Is 49:8) of the day when the apostle calls them to salvation 2 Cor 6:2ab (cp. the mystery in Apuleius, Metam. 11, 5 ‘dies salutaris’ = ‘day of initiation’). Christ is ὁ ἀρχηγὸς τῆς σωτ. Hb 2:10 (ἀρχηγός 3). ὁ θεὸς τῆς σωτ. μου 1 Cl 18:14 (Ps 50:16).—Used w. verbs: ἔχειν σωτηρίαν Hv 2, 2, 5; 3, 6, 1; m 10, 2, 4; 12, 3, 6. κληρονομεῖν σωτηρίαν Hb 1:14. τὴν ἑαυτοῦ σωτ. κατεργάζεσθαι Phil 2:12 (κατεργάζομαι 2). σωτηρίας τυχεῖν τῆς ἐν Χριστῷ Ἰ. 2 Ti 2:10 (τυχεῖν σωτηρίας: Diod S 11, 4, 4; 11, 9, 1). εἰς σωτηρίαν for salvation (i.e. to appropriate it for oneself or grant it to another) Ro 1:16; 10:1, 10; 2 Cor 7:10; Phil 1:19 (ἀποβαίνω 2); 2 Th 2:13; 2 Ti 3:15; 1 Pt 2:2. πόρρω … ἀπὸ τῆς σωτ. 1Cl 39:9 (Job 3:4). τὰ ἀνήκοντα εἰς σωτηρίαν the things that pertain to salvation 1 Cl 45:1; B 17:1 (cp. SIG 1157, 12f).—σωτηρία is plainly expected to be fully culminated w. the second coming of the Lord Ro 13:11; Hb 9:28; 1 Pt 1:5.—(ἡ) σωτηρία without further qualification= salvation is also found Lk 19:9 (cp. GJs 19:2); J 4:22 (ἡ σωτ. ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐστίν); Ac 4:12 (cp. Jos., Ant. 3, 23 ἐν θεῷ εἶναι τ. σωτηρίαν αὐτοῦ καὶ οὐκ ἐν ἄλλῳ); Ro 11:11; 2 Cor 1:6; Hb 2:3 (τηλικαύτη σωτ.); 6:9. ἡ σωτ. ἡμῶν 2 Cl 1:1; 17:5; B 2:10.—Christ died even for the salvation of the repentant Ninevites in the time of Jonah 1 Cl 7:7; cp. vs. 4.—σωτηρία stands by metonymy for σωτήρ (in the quot. fr. Is 49:6) τοῦ εἶναί σε εἰς σωτηρίαν ἕως ἐσχάτου τῆς γῆς Ac 13:47; B 14:8. On the other hand, for a circumstance favorable for our attainment of salvation ἡγεῖσθαί τι σωτηρίαν 2 Pt 3:15.—In the three places in Rv in which σωτ. appears as part of a doxology we have a Hebraism (salvation as victory intimately associated w. God; PEllingworth, BT 34, ’83, 444f; cp. Ps 3:9 and PsSol 10:8 τοῦ κυρίου ἡ σωτηρία) 7:10; 12:10; 19:1.—LMarshall, Challenge of NT Ethics ’47, 248–66; HHaerens, Σωτήρ et σωτηρία dans la religion grecque: Studia Hellenistica 5, ’48, 57–68; FDölger, Ac 6, ’50, 257–63.—DELG s.v. σῶς. RLoewe, JTS 32, ’81, 341–68 (ins pp. 364–68). DBS XI 486–739. M-M. TW. Spicq. Sv. -
13 πύλη
A one wing of a pair of double gates,ὀλίγον τι παρακλίναντες τὴν ἑτέρην π. Hdt.3.156
: mostly in pl., gates of a town (whereas θύρα = house-door),Σκαιαὶ π. Il.3.145
, etc.;π. εὖ ἀραρυίας 7.339
;πύκα στιβαρῶς ἀραρυίας 12.454
;πεπταμένας ἐν χερσὶ π. ἔχετε 21.531
; ἄνεσάν τε π. καὶ ἀπῶσαν ὀχῆας ib. 537;π. ἀνοῖξαι A.Ag. 604
;π. κλῇσαι Pl.R. 560c
(the Art. is freq. omitted even in Prose): pl. of several gates, A.Th. 125; ἐν πύλαις in or at the gates, ib. 160, 213 (both lyr.), al.; πρὸς πύλαις ib. 377, 457;ἐπὶ ταῖς πύλαισιν, οὗ τὸ τάριχος ὤνιον Ar.Eq. 1247
.2 in Trag. sts. of the house-door,δωμάτων πύλαι A.Ch. 732
, cf. 561; γυναικείους π. gate or door leading to the women's apartments, ib. 878; ;ἐκτὸς αὐλείων πυλῶν Id.Ant.18
: also in sg., ib. 1186, El. 818; of the door of a tent, Id.Aj.11;πύλης ἄναξ θυρωρέ Id.Fr. 775
.3 πύλαι Ἀΐδαο the gates of the nether world, periphr.for hell, Il.5.646,9.312, Od.14.156;Ἅιδου πύλαι A.Ag. 1291
, cf. Ev.Matt.16.18, etc.; alsoσκότου πύλαι E.Hec.1
;νερτέρων π. Id.Hipp. 1447
.4 custom-house, PTeb.5.34 (ii B.C.); τετελώνηται διὰ πύλης has paid the customs, BGU 1592(iii A.D.), etc.;τὸ σύμβολον τῆς ἱερᾶς Συηνιτικῆς π. PStrassb.79.10
(i B.C.);μισθωταὶ ἱερᾶς π. Σοήνης Ostr. 106
(ii A.D.), al., cf. Ostr.Bodl.v C 1 (ii A.D.),II generally, entrance, orifice,ἀμφὶ πύλας ἰσθμοῖο Emp.100.19
;ἀναπεπταμένας ἔχω τῶν ὤτων τὰς π. Ath.4.169a
;πύλας τοῖς ὠσὶν ἐπίθεσθε Pl.Smp. 218b
; ἡλίου πύλαι, Pythag. name for the eyes, D.L.8.29; portal fissure of the liver,π. καὶ δοχαὶ χολῆς E.El. 828
, cf. Hp.Epid. 2.4.1, Anat.1, Pl.Ti. 71c, Arist.HA 496b32, Gal.15.145; portal vein of the liver, Ruf.Onom. 179, Gal.2.785,5.542.b pl., of the carceres in the circus, Aristid.1.124J.c metaph.,πύλας ὕμνων ἀναπιτνάμεν Pi.O.6.27
;ἐπέων π. B.Fr.4
;ἐν πύλαις γήρως D.C.57.24
, cf. 76.7.2 entrance into a country through mountains, pass, Hdt.5.52: hence, Πύλαι, αἱ, the common name for Θερμοπύλαι, the Gates of Greece, Id.7.201, etc.: of other passes,π. τῆς Κιλικίας καὶ τῆς Συρίας X.An.1.4.4
; αἱ Σύριαι π. ib.5; αἱ Κάσπιαι π. Str.11.12.1;π. Λύδιαι Id.13.1.65
; Ἀμανίδες π. Id.14.5.18, 16.2.8 (αἱ Ἀμανικαὶ καλούμεναι Arr.An.2.7.1
): these passes were sometimes really barred by gates, Hdt.7.176, cf. 3.117, 5.52, X. l.c.: the Isthmus is called πόντοιο πύλαι, Pi.N.10.27;Κορίνθου π. Id.O.9.86
;αἱ π. τῆς Πελοποννήσου X.Ages.2.17
; Πέλοπος νάσου θεόδματοι π. B.p.437 J.3 of narrow straits, by which one enters a broad sea, Πύλαι Γαδειρίδες the Straits of Gibraltar, Pi.Fr. 256; ἐπ' αὐταῖς στενοπόροις λίμνης π., of the Thracian Bosporus, A.Pr. 729; ἐν πύλαις, of the Euripus, E.IA 803. -
14 ἔσχατος
ἔσχατος, η, ον (auch 2 Endgn, Arat. Phaen. 625. 628 u. Lesart der mss. Strab. 2, 5, 14), der äußerste, letzte, entlegenste; bei Hom. nur örtlich, der z. B. die Aethiopen ἔσχατοι ἀνδρῶν nennt, die am äußersten Rande der Erde wohnten, Od. 1, 23; ähnl. von den Phäaken, 6, 205; vgl. auch Il. 10, 434; ναυτιλία, πλοῠς, Pind. N. 3, 21 P. 10, 28; γᾶς ἔσχατον τόπον Aesch. Prom. 416; ὅροι 669, vgl. Pers. 848; so auch Soph. Tr. 1090; τάξιν ἐσχάτην ἔχει Ai. 4; στήλη, am äußersten Ziele, El. 710; πρὸς τὴν ἕω ἐσχάτη τῶν οἰκουμένων ἡ Ἰνδική Her. 3, 106; τὰ ἔσχατα τοῦ ἄστεος, τῶν στρατοπέδων, Thuc. 8, 95. 4, 96; ἔσχατοι τῆς ἀρχῆς ἦσαν, sie wohnten an den äußersten Gränzen, 2, 96; ἕως ἐξ ἐσχάτων εἰς ἔσχατα ἀπίκετο καὶ τῆς ἵππου καὶ τοῠ πεζοῠ, von einem Ende zum andern, Her. 7, 100; παρ' ἔσχατα τῆς Αχερουσιάδος λίμνης Plat. Phaed. 113 h; σάρκες Soph. Tr. 1042, das Innerste. – Oft übertr., das Aeußerste, Letzte, Höchste, τὸ ἔσχατον κορυφοῠται βασιλεῠσι P^ind. Ol. 1, 113; ἐλπίδες I. 6, 36; προβᾶσ' ἐπ' ἔσχατον ϑράσους Soph. Ant. 846; ἔσχατ' ἐσχάτων κακά, die allergrößten, Phil. 65; πόνος καὶ ἀγών Plat. Phaedr. 247 d; ἀδικία, die äußerste Ungerechtigkeit, Rep. II, 361 a; τὸ πάντων μέγιστόν τε καὶ ἔσχατον πάσχειν Phaed. 83 c; ἐπ' ἔσχατον ἐλϑεῖν ἀηδίας Phaedr. 240 d; ἐπὶ τὸ ἔσχ. τοῦ ἀγῶνος ἐλϑεῖν Thuc. 4, 92; ἐς τὸ ἔσχ. τοῦ κακοὺ ἀπιγμένοι Her. 8, 52; κίνδυνος Dem. 59, 1; – τὰ ἔσχατα παϑεῖν, das Aergste, gew. den Tod erleiden, Xen. u. A., u. so vorzugsweise von schlimmen Dingen. – Der Letzte, Niedrigste, Schlechteste, ἀνδράποδον Alciphr. 3, 43. – Von der Zeit, zuletzt, ἔσχατόν σου τοὐμὸν ἅπτεται δέμας Soph. O. C. 1547; διεκαρτέρεε ἐς τὸ ἔσχατον, bis zuletzt, Her. 7, 107; Thuc. 3, 46; τὸ ἔσχατον, adverbial, zuletzt, Plat. Gorg. 473 c u. öfter. – Comp. ἐσχατώτερος, Arist. metaph. 10, 4; τὰ ἐσχατώτατα παϑών Xen. Hell. 2, 3, 49. – Adv. ἐσχάτως, äußerst, höchst, z. B. φιλοπόλεμος Xen. An. 2, 6, 1; διακεῖσϑαι, ἔχειν, sich in der elendesten Lage befinden, Pol. 1, 24, 2 u. a. Sp.
-
15 ανακοπη
ἥ1) преграда, препятствие(ἀ. τραχεῖα Plut.)
2) задержка, прекращение(τῆς προθυμίας Plut.)
3) отлив (sc. τῆς θαλάσσης Plut.)4) застаивающаяся (после разлива) вода, стоячий водоем(τῆς Μαιώτιδος λίμνης Plut.)
-
16 ἔσχατος
A like ἔγ-κατα):I of Space, as always in Hom., farthest, uttermost, extreme, θάλαμος ἔ. the hindmost chamber, Od.21.9 ; at the end of the lines,Il.
10.434, cf.8.225 ; ἔσχατοι ἀνδρῶν, of the Aethiopians, Od.1.23 ;οἰκέομεν..ἔσχατοι 6.205
;ἐσχάτη τῶν οἰκεομένων ἡ Ἰνδική Hdt.3.106
, cf. Th.2.96, etc.;τὸ ἔ. τῆς ἀγορᾶς X.HG3.3.5
;ὑπ'..ἐσχάτην στήλην S.El. 720
; τάξις ἐ. the farthest part of the army, Id.Aj.4 : pl.,ἔσχατα γαίης Hes.Th. 731
;τὰ ἔ. τῶν στρατοπέδων Th.4.96
;ἐπ' ἔσχατα χθονός S.Fr. 956
;αἱ ἐπ' ἔσχατα τοῦ ἄστεως οἰκίαι Th.8.95
; ἐξ ἐσχάτων ἐς ἔσχατα ἀπικέσθαι from end to end, Hdt.7.100, cf. X.Vect.1.6 ;παρ' ἔσχατα λίμνης Pl.Phd. 113b
, cf. Th.3.106:—in various senses, uppermost,ἐ. πυρά S.El. 900
; lowest, deepest,ἀΐδας Theoc.16.52
;ἅλς AP13.27
(Phal.) ; innermost, ; last, hindmost,ἤλαυνε δ' ἔ. Id.El. 734
; ἐπ' ἐσχάτῳ at the close of a document, PTeb.68.54 (ii B.C.), etc.2 of Degree, uttermost, highest,τὸ ἔ. κορυφοῦται βασιλεῦσι Pi.O.1.113
;ἀνορέαι ἔ. Id.I.4(3).11
;σοφία Lib.Or.59.88
; of misfortunes, sufferings, etc., utmost, last, worst, πόνος, ἀδικία, κίνδυνοι, Pl.Phdr. 247b, R. 361a, Grg. 511d ;ὀδύναι αἱ ἔ. Id.Prt. 354b
; δῆμος ἔ. extreme democracy, Arist.Pol. 1296a2.b Subst., τὸ ἔ., τὰ ἔ., the utmost,ἐς τὸ ἔ. κακοῦ ἀπιγμένοι Hdt.8.52
;τετρῦσθαι ἐς τὸ ἔ. κακοῦ Id.1.22
; without Art.,ἐπ' ἔσχατα βαίνεις S. OC 217
(lyr.) ;προβᾶσ' ἐπ' ἔσχατον θράσους Id.Ant. 853
(lyr.) ;ἐπ' ἔ. ἐλθεῖν ἀηδίας Pl.Phdr. 240d
, cf. R. 361d, etc.;ὃ πάντων κακῶν ἔσχατόν ἐστι, τοῦτο πάσχει Id.Phd. 83c
;οἱ τὰ ἔ. πεποιηκότες X.Cyr.8.8.2
; ζημιοῦσθαι πᾶσι τοῖς ἐ., Lat. extremis suppliciis, Pl.Plt. 297e ; ἔσχατ' ἐσχάτων κακά worst of possible evils, S.Ph.65, cf. Philem.178 ;εἰς τὰ ἔ. ἐληλυθώς UPZ60.12
(ii B.C.) : [comp] Comp.οὔτε γὰρ τοῦ ἐσχάτου -ώτερον εἴη ἄν τι Arist.Metaph. 1055a20
: [comp] Sup. - ώτατος f.l. in X.HG2.3.49, cf. Phryn.51 ;τὰ -ώτατα Phld.Hom.p.320
.3 of Persons, lowest, meanest, D.S.8.18, D.C.42.5, Alciphr.3.43 : prov., οὐδείς, οὐδ' ὁ Μυσῶν ἔ., i.e. the meanest of mankind, Magnes 5, cf. Philem.77 ; in Pl.Tht. 209b it seems to mean the remotest of mankind, cf. πρὸς ἐσχάτην Μυσῶν v.l. in App.Prov.2.85 (παρὰ τοῖς ἐ. τῆς Μυσίας Apostol.8.1
); similarlyοὐδὲ τὸν ἔσχατον Καρῶν Plu.2.871b
.4 of Time, last, ἐς τὸ ἔ. to the end, Hdt.7.107, Th.3.46; ἔ. πλόος, ναυτιλίαι, the end of it, Pi.P.10.28, N.3.22 ; ἐσχάτας ὑπὲρ ῥίζας over the last scion of the race, S.Ant. 599 (lyr.); ἔ. Ἑλλήνων, Ῥωμαίων, Plu.Phil.1, Brut.44 : neut. ἔσχατον, as Adv., for the last time, S.OC 1550 ; finally, best of all, 1 Ep.Cor.15.8; at the latest,ἔ. ἐν τρισὶ μησίν SIG1219.11
(Gambreion, iii B. C.), cf. Inscr.Prien.4.45 (iv B. C.); εἰς τὴν ἐσχάτην at the last, LXXEc.1.11 ; ἐπ' ἐσχάτῳ ib.2 Ki.24.25, al.: Subst. ἐσχάτη, ἡ, end,οὐχ ἕξεις ἐ. καλήν Astramps.Orac.21.4
, cf. 40.3.5 in the Logic of Arist., τὰ ἔ. are the last or lowest species, Metaph.1059b26, or individuals, ib.998b16, cf. AP0.96b12, al.;τὸ ἔ. ἄτομον Metaph.1058b10
.II Adv. - τως to the uttermost, exceedingly,πῦρ ἐ. καίει Hp. de Arte8
;ἐ. διαμάχεσθαι Arist.HA 613a11
;ἐ. φιλοπόλεμος X.An.2.6.1
;φοβοῦμαί σ' ἐ. Men.912
, cf. Epicur.Ep. 1p.31U.b - τως διακεῖσθαι to be at the last extremity, Plb.1.24.2, D.S.18.48 ;ἔχειν Ev.Marc.5.23
;ἀπορεῖν Phld.Oec.p.72J.
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἔσχατος
-
17 ἈΜΦί
ἈΜΦί, Advb. u. Praepos. mit gen. accus. dat.; verwandt mit ἀμφίς, ἄμφω, ἀμφότερος, das Latein. amb–, ambo, das deutsche um (umb); unterscheidet sich eigentlich u. ursprünglich von περί dadurch, daß dieses bedeutet »auf allen Seiten«, ἀμφί »auf beiden Seiten«, d. h. auf zwei einander entgegengesetzten Seiten eines Gegenstandes. Dieser Unterschied erhielt sich in einigen Zsstzgen, wie z. B. ἀμφήκης, auf beiden Seiten scharf, zweischneidig; ἀμφίδυμος λιμήν, auf beiden Seiten zugänglich; νῆες ἀμφιέλισσαι; in anderen composs. ist ἀμφίdurchaus = περί, z. B. ἀμφίρυτος, ἀμφιμάχεσϑαι, ἀμφιτρομέω; in ἀμφίαλος ist, wenn es von einer Insel gebraucht wird, ἀμφί = περί, wenn es von einem Isthmus gebraucht wird, heißt es »auf beiden Seiten« vom Meere umgeben. Als selbstständiges Wortist ἀμφίüberall = περί, dessen einzelne Constructionen u. Bedeutungen es durchaus theilt, vgl. Epimerism. Hom. Cram. Anecd. Ox. 1 p. 41. 66. 336 Etym. m. p. 94; in Att. Prosa kommt ἀμφί cum dat. nicht vor, u. auch mit gen. u. accus. verbunden ist es seltner als περί u. hat überall den Charakter des Poetischenn der Reminiscenz oder Anspielungauf Dichterstellen; Dichtern empfahl sich ἀμφί durch seine Alterthümlichkeit u. aus metrischen Gründen, vgl. z. B. Iliad. 18, 564 ἀμφὶ δὲ κυανέην κάπετον, περὶ δ' ἕρκος ἔλασσεν κασσιτέρου, Od. 10, 262 αὐτὰρ ἐγὼ περὶ μὲν ξίφος ἀργυρόηλον ὤμοιιν βαλόμην, μέγα χάλκεον, ἀμφὶ δὲ τόξα. Man beachte die Verbindung von ἀμφί u. περί Iliad. 21. 10 ὄχϑαι δ' ἀμφὶ περὶ μεγάλ' ἴαχον, 2, 305 ἡμεῖς δ' ἀμφὶ περὶ κρήνην ἱεροὺς κατὰ βωμοὺς ἔρδομεν ἀϑανάτοισι τεληέσσας ἑκατόμβας, 23, 191 μὴ πρὶν μένος ἠελίοιο σκήλει' ἀμφὶ περὶ χρόα ἴνεσιν ἠδὲ μέλεσσιν, 15, 647 ἀμφὶ δὲ πήληξ σμερδαλέον κονάβησε περὶ κροτάφοισι πεσόντος, Od. 11, 609 σμερδαλέος δέ οἱ ἀμφὶ περὶ στήϑεσσιν ἀορτὴρ χρύσεος ἦν τελαμών, 8, 175 ἀλλ' οὔ οἱ χάρις.ἀμφιπεριστέφεται ἐπέεσσιν, Iliad. 8, 348 Ἑκτωρ δ' ἀμφιπεριστρώφα καλλίτριχας ἵππους: in allen diesen Stellen ist kein Unterschied der Bedeutung zwischen beiden Wörtern, u. eines von beiden genügte um den Sinn präcis auszudrücken, so daß hier also überall ἀμφί u. περίπαραλλήλως stehen. – Als Ad ν b. ist ἀμφί bei Hom. sicher Iliad. 10, 151 ἀμφὶ δ' ἑταῖροι εὗδον, 22, 149 ἀμφὶ δὲ καπνὸς γίγνεται ἐξ αὐτῆς, 240 ἦ μὲν πολλὰ πατὴρ καὶ πότνιαμήτηρ λίσσονϑ' ἑξείης γουνούμενοι, ἀμφὶ δ' ἑταῖροι, αὖϑι μένειν, 24, 452 ἀμφὶδέ οἱ μεγάλην αὐλὴν ποίησαν ἄνακτι σταυροῖσιν πυκινοῖσι, Od. 3, 32 ἔνϑ' ἄρα Νέστωρ ἧστο σὺν υἱάσιν, ἀμφὶ δ' ἑταῖροι δαῖτ' ἐντυνόμενοι κρέα ὤπτων, 9, 492 ἐγὼ Κύκλωπα προσηύδων· ἀμφὶ δ' ἑταῖροι μειλιχίοις ἐπέεσσιν ἐρήτυον ἄλλοϑεν ἄλλος, 10, 94 λευκη δ' ἦν ἀμφὶ γαλήνη, 11, 136. 23, 283 ἀμφὶ δὲ λαοὶ ὄλβιοι ἔσσονται, 17, 208 ἀμφὶ δ' ἄρ' αἰγείρων ὑδατοτρεφέων ἦν ἄλσος. In anderen Stellen ist es zweifelhaft, ob man nicht lieber Tmesis annehmen soll, z. B. Iliad. 15, 9 ἀμφὶ δ' ἑταῖροι εἵαϑ', 24, 83 ἀμφὶ δέ τ' ἄλλαι εἵαϑ' ὁμηγερέες ἅλιαι ϑεαί, Od. 9, 544 ἀμφὶ δ' ἑταῖροι εἵατ' ὀδυρόμενοι. Bemerkenswerth Fälle wie Iliad. 4, 328 εὗρ' υἱὸν Πετεῶο Μενεσϑῆα πλήξιππον ἑσταότ'· ἀμφὶ δ' Ἀϑηναῖοι, μήστωρες ἀυτῆς; 10, 573 αὐτοὶ δ' ἱδρῶ πολλὸν ἀπενίζοντο ϑαλάσσῃ ἐσβάντες, κνήμας τε ἰδὲ λόφον ἀμφί τε μηρούς; 18, 414 σπόγγῳ δ' ἀμφὶ πρόσωπα καὶἄμφω χεῖρ' ἀπομόργνυ αὐχένα τε στιβαρὸν καὶ στήϑεα; Od. 3, 429 δαῖτα πένεσϑαι, ἕδρας τε ξύλα τ' ἀμφὶ καὶ ἀγλαὸν οἰσέμεν ὕδωρ; Iliad. 18, 564 Od. 10, 262 s. oben; Od. 2, 153 δρυψαμένω δ' ὀνύχεσσι παρειὰς ἀμφί τε δειρὰς δεξιὼ ἤιξαν; 6, 292 δήεις ἀγλαὸν ἄλσος Ἀϑήνηςἄγχι κελεύϑου αἰγείρων· ἐν δὲ κρήνη νάει, ἀμφὶ δὲ λειμών, Scholl. ἀμφὶ δὲ λειμών: λείπει ἐστίν, ἢ ϑάλλει; – h. Merc. 172 Cer. 85, wo es den Nebenbegriff des Reichlichen hat; Hes. Sc. 172, auf beiden Seiten, s. ἀμφίς; Pind. P. 8, 88, in der Umgebung; Soph. Tr. 784; Eur. Phoen. 329; häufiger als Tmesen erklärt. – Praeposition, a) mit dem gen., 1) ein Verweilen um einen Ort ausdrückend, selten: οἱ ἀμφὶ τῆς πόλιος οἰκέοντες Her. 8, 104; wohin vielleicht Theocr. 25, 9 ἐπ' ὄχϑαις ἀμφ' Ἐλισοῠντος gehört; ὁ ἀμφὶ Λίμνης τρόχος Eur. Hipp. 1133. – 2) Entfernung aus dem Orte: ἀμφὶ πορφυρέων πέπλων ξίφη σπάσαντες Eur. Or. 1457, aus dem umhüllenden Gewande hervorziehend. – 3) der Gegenstand, um dessentwillen etwas geschieht, zunächst in Fällen, wie μάχεσϑαι ἀμφὶ πίδακος Il. 16, 825, wo noch an den Ort selbst gedacht werden kann; dann übh. der Gegenstand einer Rede, eines Thuns, ἀείδειν ἀμφὶ φιλότητος Od. 8, 267; σπουδὰν ϑέμεν ἀμφὶ Κυράνας Pind. P. 4, 276; τὰ Περσέως ἀμφὶ Μεδοίσας, die Thaten des Perseus um die Medusa, N. 10, 4; ἀμφὶ παγκρατίου στέφανον πλέκειν I. 7, 66; vgl. O. 12, 8 P. 9, 105; Aesch. ἆϑλον ἀμφί τινος Pr. 704, παλαίσματα Ag. 62, λέγειν 1053 u. öfter, wie Eur. Hec. 580; vgl. Soph. Phil. 1354; Eur. El. 818 u. öfter. In Prosa sehr selten, τοσαῠτα ἐγένετο ἀμφὶ κρίσιος, in Bezug auf die Wahl, Her. 6, 131; ἡ δίκη ἡ ἀμφὶ τοῦ πατρός Xen. Cyr. 3, 1, 8; διαφέρεσϑαι ἀμφί τινος, um etwas in Streit sein, An. 4, 5, 17. Cigenthüml. in der Betheuerung (= πρός) Ap. Rh. 2, 216; pleonastisch ἀμφὶ σοὔνεκα Soph. Phil. 550. – b) mit dem dat., 1) Verweilen um einen Ort, Hom. Iliad. 11, 527 ἀμφ' ὤμοισιν ἔχει σάκος, 18, 538 εἷμα δ' ἔχ' ἀμφ' ὤμοισι δαφοινεόν, 2, 388 ἱδρώσει μέν τευ τελαμὼν ἀμφὶ στήϑεσσιν ἀσπίδος ἀμφιβρότης, 2, 544 μεμαῶτες όρεκτῇσιν μελίῃσιν ϑώρηκας ῥήξειν δηίων ἀμφὶ στήϑεσσιν, u. so öfter vonnäherer, anschließender Umgebung, von seinem cas. getrennt Iliad. 24, 163 ἀμφὶ δὲ πολλὴ κόπρος ἔην κεφαλῇ τε καὶ αὐχένι τοῖο γέροντος; viele Fälle können besser als Tmesis erscheinen, z. B. Iliad. 1, 481 Od. 2, 427 Iliad. 3, 328. 334. 5, 722. 12, 396. 4, 493. 1, 465. 2, 428 Od. 12, 365 vgl. 395; Od. 5, 371. 24, 80. 16, 145 vgl. 12, 45; keine Tmesis Iliad. 18, 231 ἔνϑα δὲ καὶ τότ' ὄλοντο δυώδεκα φῶτες ἄριστοι ἀμφὶ σφοῖς ὀχέεσσι καὶ ἔγχεσιν, sie stürzten über ihre Wagen u. Lanzen hin, vgl. Scholl. Ariston. u. Didym.; 3, 362 ἐρυσσάμενος ξίφος ἀργυρόηλον πλῆξεν ἀνασχόμενος κόρυϑος φάλον· ἀμφὶ δ' ἄρ' αὐτῷ τριχϑά τε καὶ τετραχϑὰ διατρυφὲν ἔκπεσε χειρός, vgl. Didym.; von nicht anschließender Umgebung, wie sonst ἀμφί u. περί cum accus., Iliad. 12, 175. 15, 414 ἄλλοι δ' ἀμφ' ἄλλῃσι μάχην ἐμάχοντο πύλῃσιν (νέεσσιν), 5, 466 ἦ εἰς ὅ κεν ἀμφὶ πύλῃς εὐποιητῇσι μάχωνται, 15, 587 ὅς τε κύνα κτείνας ἢ βουκόλον ἀμφὶ βόεσσιν φεύγει vgl. Scholl. Ariston., Od. 10, 518. 11, 26 ἀμφ' αὐτῷ (τῷ βό-ϑρῳ) δὲ χοὴν χεῖσϑαι (χεόμην) πᾶσιν νεκύεσσιν, 11, 423 ἤκουσα ὄπα Κασσάνδρης, τὴν κτεῖνε Κλυταιμνήστρη δολόμητις ἀμφ' ἐμοί, Iliad. 9, 470 εἰνάνυχες δέ μοι ἀμφ' αὐτῷ παρὰ νύκτας ἴαυον; – oft Pind. u. Tragg., πέπλους ῥήγνυσι ἀμφὶ σώματι Aesch. Pers. 195, ἀμφὶ σώμασι πεπτωκότες Ag. 317; ἀμφὶ παίδοιν κακά, die Kinder umgebende Uebel, Soph. O. C. 366; τοῖον πυλωρὸν φύλακα ἀμφί σοι λείψω Ai. 559; ἔπεσε ἀμφὶ τέκνοις, inmitten ihrer Kinder, Eur. Phoen. 1572; κείσει ἀμφὶ μαστοῖς ματέρος Andr. 510; ἁλίῳ ἀμφ' ἑνί, im Laufe desselben Tages, Pind. Ol. 13, 37; Hes. O. 205 πεπαρμένη ἀμφ' ὀνύχεσσι, gepackt von den Klauen, so daß sie diese umgiebt; ἀμφὶ κάρᾳ τιϑέναι, auf den Kopf setzen, Eur. Rhes. 209; ἀμφὶ κόμᾳ τιϑέναι Med. 980; ὄρνις ἀμφὶ κλάδοις ἑζομέναι Phoen. 1530. – 2) Die Ursache angebend; in Betreff, de, = ἀμφί u. περί cum gen.; zuerst örtlich: ἀμφὶ νέκυι μάχεσϑαι Iliad. 16, 565; dann schlechtweg den Grund angebend: νεῖκος ἐτύχϑη ἀμφὶ βοηλασίῃ 11, 672, δαίεται ἦτορ ἀμφ'Ὀδυσῆι Od. 1, 48; vgl. Iliad. 3, 70. 91. 157. 7, 408 (vgl. Scholl. Nicanor.). 9, 548. 12, 421. 13, 382 (vgl. Eust. 938, 50). 15, 633. 23, 88 Od. 4, 151. 153. 5, 287. 11, 546. 4, 338. 364. 22, 227; – δέδια ἀμφὶ σαῖς τύχαις Aesch. Prom. 182 vgl. Pers. 8. 164; στείνεις ἀμφ' ἐμοί Soph. El. 1180; λόγος ἀμφί τινι Soph. Ai. 296; Her. ἀμφὶ τῷ ϑανάτῳ λόγος λέγεται 3, 32, ἔριν ἔχειν ἀμφὶ μουσικῇ 6, 129, φοβηϑεὶς ἀμφὶ γυναικί 6, 62; Her. 5, 19 ἀμφὶ ἀπόδῳ τῇ ἐμῇ πείσομαί σοι, was meinen Abzug betrifft; das, Mittel, ἐμᾷ ποτανὸν ἀμφὶ μαχανᾷ, durch meine Kunst, Pind. P. 8, 34; Πέργαμος ἀμφὶ τεαῖς χερὸς ἐργασίαις ἁλίσκεται, durch deiner Hände Werk, Ol. 8, 42; die Ursache, ἀμφ' ὀδύνῃσι, vor Schmerz, Archil. frg. 1; Ap. Rh. 2, 96; Opp. C. 3, 426; ἀμφὶ ϑυμῷ Soph. frg. bei Ath. I, 17; ἀμφὶ φόβῳ Eur. Or. 825, aus Furcht. – c) mit dem accus., 1) vom Orte, um, herum, die nicht anschließende Umgebung bezeichnend, bes. bei verb. der Bewegung: ἀμφὶ Δωδώνην ἦλϑες, in die Umgegend von D., nahe an D., Aesch. Prom. 830; ἔμολον ἀμφὶ ψάμαϑον παρακτίαν Αὐλίδος Eur. Iph. A. 164; neben ἐπί Andr. 282; ϑαυμαστὸς ἐφάνη ἀμφὶ πανήγυριν, bei der Versammlung, Pind. Ol. 9, 96; – allgemeine Bestimmung der Gegend: ἀμφ' ἅλα, um's Meer her, Il. 1, 409; ἀμφὶ ῥέεϑρα, um die Ufer her, 2, 461; ἀμφί τε ἄστυ ἔρδομενἱρὰ ϑεοῖς 11, 706; – πυκιναὶ δέ μοι ἀμφ' ἀδινὸν κῆρ ὀξεῖαι μελε-δῶνες ὀδυρομένην ἐρέϑουσιν Od. 19, 516; – Eur. ἀμφὶ ἑπταστόμους πύλας ἔϑανον Suppl. 401 vgl. 673; ἀμφὶ μάχην Cycl. 5; ἀμφὶ Σικελίαν τρόπαια στήσαντες Plat. Men. 242 e; ἀμφὶ τὰ ὅρια Xen. Cyr. 2, 4, 16, wofür nachher πρὸς τοῖς ὁρίοις steht; ἀμφὶ ποταμόν 6, 2, 11; ἀμφὶ τὰ μέσα ᾠκῆ-σϑαι, um die Mitte, Pol. 1, 6; – häufig von der Umgebung einer Person; zunächst wie Iliad. 2, 417 πολέες δ' ἀμφ' αὐτὸν ἑταῖροι πρηνέεςἐν κονίῃσιν ὀδὰξ λαζοίατο γαῖαν; οἱ ἀμφ' Ἀτρείωνα βασιλῆες Il. 2, 445; οἱ ἀμφὶ Πρίαμον κτἑ., Priamos und sein Gefolge, 3, 146; vgl. 6, 436 f; – Her. οἱ ἀμφὶ Ξέρξεα 8, 25; οἱ ἀμφὶ Μεγαρέας 9, 69, wofür nachher einfach οἱ Μεγαρέες steht; οἱ ἀμφὶ τὸν Κῦρον Xen. Cyr. 1, 4, 21, Cyrus mit seinem Gefolge; aber 3, 2, 8. 4, 2, 3 die Truppen des Cyrus; οἱ ἀμφὶ τὸν πάππον ϑεραπευταί, die Dienerschaft, 1, 3, 7; ἀνὴρ τῶν ἀμφὶ Κῦρον πιστῶν An. 1, 8, 3; οἱ ἀμφὶ Θράσυλον καὶ Ἐρασίδην, die neun Feldherren, Mem. 1, 1, 18; οἱ ἀμφὶ Εὐϑύφρονα, Männer wie Euthyphron, Plat. Crat. 399 e; bes. zur Bezeichnung einer Schule, οἱ ἀμφὶὈρφέα, die Orphiker, ib. 400 c; οἱ ἀμφὶ Πρωταγόραν Theaet. 170 c Apol. 18 b. Bei Sp., wie Luc. u. Plut., ist oft die genannte Person allein zu verstehen, so jedoch, daß man mehr an den Charakter und die Eigenschaften, als an die Persönlichkeit denkt; so Luc. Tox. 21 οἱ ἀμφὶ τὸν Εὐϑύδικον, vgl. Philops. 23 Conv. 29. – Von Sachen: τὰ ἀμφὶ τὸν πόλεμον, alles was zum Kriege gehört, Xen. Cyr. 2, 1, 21; τὰ ἀμφὶ τὴν δίαιταν 8, 2, 10 u. ä. – 2) drückt es den Gegenstand auf den sich eine Thätigkeit bezieht aus, = ἀμφί u. περί eum gen.; so vielleicht Hom. κλαίειν ἀμφί τινα, über Einen weinen, Il. 18, 339; μνήσασϑαι, Einen erwähnen, H. h. 6, 1; häufiger bei Tragg., εἴρηκας ἀμφὶ κόσμον ἀψευδῆ λόγον Aesch. Suppl. 243; πολύϑρηνον βίον ἀμφί τι ἀνατλᾶσα Ag. 697; μέριμνα ἀμφὶ πόλιν Spt. 825; διέστειλα ἱκέσϑαι ἀμφὶ τοὺς παῖδας, über die Kinder zu berathen, Soph. Ant. 168; ἀμφί τι ἔχειν, εἶναι, sich mit etwas beschäftigen, vgl. Aesch. Spt. 98; öfter Xen., ἀμφὶ δεῖπνον ἔχειν, speisen, Cyr. 5, 5, 44; s. ἔχειν u. εἶναι. – 3) ungefähre Zeit- u. übh. Größen-Bestimmung: ἀμφὶ τὸν βίοτον, sein Leben lang, Pind. Ol. 1, 97; ἀμφὶ ὅλον τὸν χρόνον 2, 33, die ganze Zeit hindurch; ἀμφὶ Πλειάδων δύσιν Aesch. Ag. 800; ἀμφὶ τὸν χειμῶνα, τὸ ἔαρ, Xen. Cyr. 8, 6, 90; ἀμφὶ μέσον ἡμέρας, um Mittag, An. 4, 4, 1; ἀμφ' ἀγορὰν πλήϑουσαν oft; ἀμφὶ τὰς δυώδεκα μυριάδας, ungefähr 120, 000 Mann; ἤστην ἀμφὶ τετταράκοντα ἔτη 2, 6, 30, wo Krüger den Artikel hinzufügt, der sonst immer in dieser Verbindung sieht. S. Luc. Mort. D. 4, 1, 4. – Dem Worte, zu welchem es gehört, wird ἀμφί von Dichtern nachgestellt, s. z. B. Iliad. 16, 772. 18, 528. 24, 161 Od. 23, 46; aber es erleidet dabei nie Anastrophe des Accents, s. Scholl. Iliad. 17, 522 Epimer. Hom. Cram. Anecd. Oxon. 1, 41. 66. 336 f. Etymol. m. 94 Lehrs Quaestion. Epp. p. 71.
-
18 βενθος
1) глубь, глубина(ἁλός, λίμνης Hom.; ἁλμυροῖς ἐν βένθεσιν Pind.; βένθει τῆς κραδίης Anth.)
2) чаща, дебри(ὕλης Hom.)
-
19 περίοδος
περίοδος, ὁ,A one who goes the rounds, patrol, Aen.Tact.22.3, al., Rev.Arch.1911(2).424 (Mesembria, i B. C.).------------------------------------A going round, marching round, flank march, τῶν Περσέων ἡ π. Hdt.7.219, 229 ;π. καὶ κύκλωσις Th.4.35
.2 slow walk, Gal.17(2).99.II way round, Hdt.7.223 ;λίμνης Id.1.185
; circumference, circuit, compass, σήματος, τείχεος, ib.93, 163 : abs., τὴν π. in circumference, Id.7.109.III γῆς π. chart or map of the earth, Id.4.36, 5.49, Ar.Nu. 206, Arist.Mete. 362b12, Agathem.1.1 ; αἱ τῆς γῆς π. books of descriptive geography, Arist. Pol. 1262a19, Rh. 1360a34, Mete. 350a16.IV going round in a circle, coming round to the starting-point, circuit, ἡ τοῦ τρίποδος π. Plu. Sol.4.2 esp. of Time, cycle or period of time, πάσαις ἐτέων π. Pi. N.11.40; freq. in Pl., ἐν πολλαῖς χρόνου καὶ μακραῖς π. Phd. 107e ;π. χιλιετής Phdr. 249a
: abs., R. 546b, Epicur.Ep.1p.27U. (pl.), etc.; κατὰ φύσιν π. Arist.GA 777b18; of the Great Year of the Stoics, Chrysipp.Stoic.2.189(pl.); ἐκ περιόδου periodically, in rotation, Heraclid.Pol.58, Plb.2.43.1, etc.;ἐν περιόδῳ Plu.Eum.8
; esp. the period embracing the four great public games,κατὰ τὰν π. ἑκάσταν IG9(1).694.31
(Corc.); ἐνίκησε τὴν π. Ath.10.415a; νικώμενος τὴν π. Arr. Epict.3.25.5, cf. Poll.4.89; v. περιοδονίκης.3 of events, periodic recurrence, cycle, Isoc.15.174, Thphr.CP1.13.1.b cycle, roster of public officials,τῇ πρὸ ταύτης π. τῶν μελλόντων λειτουργεῖν POxy. 1119.6
(iii A. D.), cf. 1552.3 (iii A. D.).4 Medic., a regular prescribed course of life, ἐν τῇ καθεστηκυίᾳ π. ζῆν to live in the regular course, Pl.R. 4073; αἱ ἰατρικαὶ π. the periodical visits of a regular physician, the doctor's rounds, Luc.Gall.23, cf. Nigr.22 : hence, medical practice, Heraclasap.Orib.48.18.2.c fit of intermittent fever, or the like , Hp. Aph.4.59 (pl.), D.9.19; ὁ ἐκ περιόδου πυρετός an intermittent fever, Luc.Philops.9.6 orbit of a heavenly body, Id.Mem. 4.7.5 ; ἀστέρος κυκλικὴ π. Vett.Val.94.20; also θεριναὶ π., = τροπαί, Hp.Aër.19; revolution of a heavenly body, Epicur.Ep.1p.28U.VI Rhet., period, Thrasymach. ap. Suid.s.v. Θρασύμαχος, etc.; defined as λέξις ἔχουσα ἀρχὴν καὶ τελευτὴν αὐτὴ καθ' αὑτὴν καὶ μέγεθος εὐσύνοπτον, Arist.Rh. 1409a35, etc.; also in Music and Metric, Heph.Poëm.3.5, Aristid.Quint.1.14.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περίοδος
-
20 πυθμήν
A bottom, of a cup or jar,δειλὴ δ' ἐνὶ πυθμένι φειδώ Hes.Op. 369
(so prov.ἐν τῷ πυθμένι τοῦ πίθου Lib.Ep.127.2
);τὼ δὲ πίθω πατάγεσκ' ὀ πύθμην Alc.Supp.25.9
, cf. Arist.Pr. 936a32, Sor.1.91; distd. from πύνδαξ, Arist.Pr. 938a14;φιάλη.. ἡ ἐπὶ τὸν π. καὶ τὸ στόμα τιθεμένη Asclep.Myrl.
ap. Ath.11.501d, cf. Apollod. ib. a; this sense is doubtful in Il.11.635 (cf. infr. 4 and Ath.11.488f), and in IG12.282.111, 11(2).161 B 120, 287 B 89,131,143 (Delos, iii B.C.);ἐν τῷ π. ἐπιγραφὴν ἔχουσα Inscr.Délos 313a102
, cf. 320 B 45, al. (iii B.C.).2 generally, base, foundation, (anap.); π. γαίης, πέτρης, Orph.A.92, L. 162; foot of a mountain, Arat.989.3 of the sea, bottom, depth, π. θαλάσσης, πόντου, λίμνης, Hes.Th. 932, Sol.13.20, Thgn.1035;τοῦ πελάγους Pl.Phd. 109c
, cf. 112b; also Ταρτάρου, abyss, Pi.Fr. 207.4 support under a cup's handle,δύω δ' ὑπὸ πυθμένες ἦσαν Il.11.635
(cf. supr. 1); legs of a tripod, 18.375.5 pl., sockets, .6 in Anatomy, fundus of univalves, Arist.HA 529a6, PA 680a23; lower parts of the testes, Ruf.Onom. 105 (but, upper part of the uterus, Sor.1.7, Gal.2.889); also γενειάδος π. A.Fr.27; distal end of a quince, Aët.1.111.7 metaph., Δίκας ἐρείδεται π. the base of Justice is firmly set, A.Ch. 646 (lyr.);π. κακῶν Orph.A. 893
; πυθμένες λόγων fundamental principles, Protag. ap. D.L.9.54;Ζεὺς π. γαίης τε καὶ οὐρανοῦ Orph.Fr.168.4
.II stock, root of a tree,παρὰ πυθμέν' ἐλαίης Od.13.122
, 372, cf. 23.204;ἐν π. φηγοῦ Hes.Fr.134.8
; π. δρυός Ion Trag.28;ὁ π. τῆς ῥίζης Dsc. 4.104
, cf. 3.126; σεύτλου πυθμένες beet- roots, BGU1118.17 (i B.C.); ἁλικακκάβων π. ib. 1120.37 (i B.C.);ἀμπέλου Str.2.1.14
, cf. PPetr.1p.78 (iii B.C.); ἐπὶ τοῦ αὐτοῦ π. Thphr.HP2.2.9, cf. CP3.13.3: metaph.,ἐκ νεάτου π. ἐς κορυφήν Sol.13.10
.2 stem, stalk, πυροῦ, κριθῶν, Arist.GA 728b36, D.S.1.14;σύκων Poll.2.170
;τυτθὸν.. ἐν χθονὶ πυθμένα τείνει Nic.Th. 639
.b metaph., stem, stock of a family, A.Ch. 260, Supp. 106 (lyr.); σμικροῦ γένοιτ' ἂν σπέρματος μέγας π., i.e. great things might come from small, Id.Ch. 204;πυθμένες θάλλουσιν ἐσθλῶν B.5.198
; π. δικῶν, of a litigious person, Com.Adesp. 896.III in Arithmetic, base of a series, i.e. lowest number possessing a given property, π. ὁ δέκα (of the numbers such that the previous integers contain an equal number of primes and non-primes) Speus. ap. Theol.Ar.62; ἐπίτριτος π. the first couple of numbers giving the ratio 4:3, Pl.R. 546c, cf. Nicom.Ar.1.21, 2.19. [[pron. full] ῠ in A. ll. cc.; [pron. full] ῡ by position in [dialect] Ep., etc.] (Cf. Skt. budhnás 'bottom, base', Lat. fundus, OE. botm.)
См. также в других словарях:
Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής — Επίσημη ονομασία: Ηνωμένες Πολιτείες της Αμερικής Συντομευμένη ονομασία: ΗΠΑ (USA) Έκταση: 9.629.091 τ. χλμ Πληθυσμός: 278.058.881 κάτ. (2001) Πρωτεύουσα: Ουάσινγκτον (6.068.996 κάτ. το 2002)Κράτος της Βόρειας Αμερικής. Συνορεύει στα Β με τον… … Dictionary of Greek
Μουσείο, Ιστορικό και Λαογραφικό Λίμνης — Το Ιστορικό και Λαογραφικό Μουσείο Λίμνης λειτουργεί από το 1993 σ’ ένα όμορφο νεοκλασικίζον διώροφο κτίριο που χτίστηκε στο δεύτερο μισό του 19ου αι., το οποίο ανήκε στην οικογένεια Ευαγγελινών Φλώκων. Ύστερα από μία ριζική ανακαίνιση, που… … Dictionary of Greek
Τανζανία — Κράτος της ανατολικής Αφρικής. Βρίσκεται ανάμεσα στην Kένυα και την Oυγκάντα στα B, στο Zαΐρ, στη Pουάντα και στο Mπουρούντι στα Δ, στη Zάμπια, στο Mαλάουι και στη Mοζαμβίκη στα Ν. Οι ανατολικές ακτές της βρέχονται από τον Iνδικό ωκεανό.H… … Dictionary of Greek
Κένυα — Eπίσημη ονομασία: Δημοκρατία της Κένυας Έκταση: 582.650 τ. χλμ. Πληθυσμός: 31.138.735 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Ναϊρόμπι (2.411.900 κάτ. το 2002)Κράτος της ανατολικής Αφρικής. Συνορεύει Β με την Αιθιοπία και με το Σουδάν, Δ με την Ουγκάντα, Ν με… … Dictionary of Greek
Ουγκάντα — Κράτος της ανατολικής Αφρικής. Συνορεύει Β με το Σουδάν, Α με την Κένυα, Δ με τη Δημοκρατία του Κονγκό· Ν ορίζεται κατά μεγάλο μέρος από τη λίμνη της Βικτόριας και μόνο στο δυτικό τμήμα συνορεύει με την Τανζανία και με τη Ρουάντα.Η Ο. (η ονομασία … Dictionary of Greek
Βενεζουέλα — Κράτος της Νότιας Αμερικής.Στα Β βρέχεται από την Καραϊβική θάλασσα και από τον Ατλαντικό ωκεανό, Δ συνορεύει με την Κολομβία, Ν με τη Βραζιλία και Α με τη Γουιάνα.Η Β. έχει καλά καθορισμένα σύνορα. Μόνο τα σύνορα με τη Γουιάνα αμφισβητούνται από … Dictionary of Greek
Ελβετία — Επίσημη ονομασία: Ελβετική Συνομοσπονδία Έκταση: 41.285 τ. χλμ Πληθυσμός: 7.258.900 κάτ. (2001) Πρωτεύουσα: Βέρνη (122.500 κάτ. το 2001)Κράτος της κεντρικής Ευρώπης. Συνορεύει Δ με τη Γαλλία, Β με τη Γερμανία, Α με την Αυστρία και το Λιχτενστάιν… … Dictionary of Greek
Πέλλας, νομός — Διοικητική διαίρεση της περιφέρειας Kεντρικής Μακεδονίας, στο βορειοδυτικό τμήμα της, που συνορεύει στα Β με τα Σκόπια, στα Α με τους νoμούς Κιλκίς και Θεσσαλονίκης, στα Ν με τους νομούς Ημαθίας και Κοζάνης και στα Δ με τον νομό Φλώρινας. Έχει… … Dictionary of Greek
Αιθιοπία — Κράτος της ανατολικής Αφρικής.Συνορεύει στα Β και στα Δ με το Σουδάν, στα Ν με την Κένυα, στα ΝΑ με τη Σομαλία και στα ΒΑ με το Τζιμπουτί και την Ερυθραία.Μετά την απόσπαση της Ερυθραίας (1993), η Α. (αιθιοπ. Γιατγιόπια Μανγκουίστ) δεν έχει πλέον … Dictionary of Greek
Καναδάς — I Επίσημη ονομασία: Καναδάς Έκταση: 9.970.610 τ. χλμ. Πληθυσμός: 30.007.094 κάτ. (2001) Πρωτεύουσα: Οτάβα (827.898 κάτ. το 2001)Κράτος της Βόρειας Αμερικής. Συνορεύει στα Ν με τις ΗΠΑ και στα Δ με την πολιτεία Αλάσκα των ΗΠΑ. Βρέχεται στα Β από… … Dictionary of Greek
Τσαντ — I Κράτος της κεντρικής Αφρικής. Συνορεύει στα βόρεια με τη Λιβύη, δυτικά με η Νιγηρία, νότια με το Καμερούν και ανατολικά με το Σουδάν.Διοικητικά η χώρα διαιρείται σε 14 νομούς: Mπάτα (Άτι), Mπιλτίνε (Mπιλτίνε), Mπόρκου Eνέντι Tιμπέστι, Σαρί… … Dictionary of Greek